A hűvös idő beköszönte és az energiaárak magas piaci árfolyama óvatosságra és takarékosságra int minden fogyasztót. Korábbi írásainkban már beszámoltunk arról, hogy miért célszerű kiváltani a korszerűtlen fűtési berendezéseket modern hőszivattyús eszközökre, ismertebb nevén klímára.
Hatékonysági mutatók, avagy miért éri meg klímával fűteni?

A jelenlegi blogunkban számokkal igyekszünk még inkább ismertetni a témát.

Először is nézzük meg a hőszivattyú működését.

Bonyolult fizikai működési elvekbe nem bocsátkoznánk, de összefoglalva elmondható, hogy az eszköz segít abban, hogy a külső hőenergia bejusson az épületbe. Röviden: a befektetett elektromos energiát fűtési energiává alakítja át. Ez az eljárás egy hatékonyabb és olcsóbb formája az adott tér fűtésének, ugyanis közel ⅓ vagy ⅕ megtakarítással dolgozik. Ezzel szemben egy hagyományos gázkazán láthatóan többletköltséggel vállalja mindezt.

A képlet mögött természetesen egyéb mutatók is helyet kapnak, melyek értékei mindezt befolyásolják.

Kezdjük a COP-vel, ami angolul a Coefficience of Performance nevet viseli, azaz magyarul hatékonysági mutatóként fordíthatjuk. Ez a szám ismerteti, hogy a készülék 1kW felvett elektromos áram segítségével, mekkora energiatermelésre, hőteljesítmény leadására képes. Fontos, hogy ez egy adott pillanatban leadott érték mutatója, ezért az Európai Uniós szabályozás rögzíti, milyen értékek mellett kell a gyártóknak a COP értékeket közzétenni.

Általánosságban azonban elmondható, hogy a levegő-víz hőszivattyúk olyan 3,5-3,8-as COP értékkel működnek. Ami egy ismert nemzetközi sorozat híres idézete alapján, “nem túl jó, de nem is tragikus”. Hogy miért mondjuk ezt? Mert szeretnénk még inkább kihasználni a klímaberendezésben rejlő lehetőségeket, ezért még magasabb értékekre pályázunk, így a bűvös 4,0-es határérték felé tekintünk. De erről később!

Folytatva a mozaikszavakkal, az SCOP rövidítés a Seasonal Coefficience of Performance-ből jön, ami egy egész fűtési szezonra érvényes. Ez az érték mutatja meg a készülék hazai időjárási viszonyokra és a teljes fűtési szezonra vonatkoztatott energiahatékonyságát, azaz, hogy 1 kW elektromos energiából, hány kW hőenergiát állít elő a készülék. Minél magasabb ez az érték, annál takarékosabb a klíma szezonra vonatkoztatott fűtése.

A lényeg pedig itt bújik meg a sorok között, ugyanis a 4,0 vagy azt meghaladó SCOP érték már takarékos fűtésre utal, ezért az említett értéket meghaladó matekra már 

kedvezményes elektromos tarifát biztosítanak a szolgáltatók, szemben a hagyományos gázfűtéssel.

A pénz nyelvére fordítva, ezeket a képleteket érdemes fejben tartani:

  • A 4,0 alatti érték: kb 52 - 53 Ft / kW/h
  • A 4,1-nél magasabb érték: kb 30 - 31 Ft  kW/h

Az egyértelműen látható, hogy ezek az összegek már versenyképesebbek egy gázkazánnal szemben, hiszen ezen eszköz esetében csak olyan 2,5 / 2,8-as SCOP értéket figyelhetünk meg, ami bőven alulmarad a hőszivattyús versenytársaival szemben.

Ad summam, a klímarendszerek számokkal alátámasztva bizonyítják, hogy a fűtési szezonnal is elbírnak, így akár egész évben igénybe vehető a munkájuk, legyen szó bármilyen hőmérséklet ingadozásról.